A legenda az egyháztól eltávolodó laikus szemlélet egyik emléke. Fontos a természet szeretetteljes megnyilvánulása, mely elsősorban a Szent Ferenc madárprédikációján érhető tetten. Ebben a részletben a középkor újszerű jelenséget láthatunk, a madarak szabadságának gondolatát.

Lehel vezérhez és kürtjéhez az ország egyik legszebb mondája kötődik. A monda kétség nélküli valóságalapja az Augsburg melletti csata 955-ben, és a csatát vezető két magyar vezér.A monda egyes elemei már Anonymusnál is felbukkannak. A legkorábbi ma is ismert leírás a Képes krónikából ered.

Árpád vezér és nemesei hallottak Pannónia gazdagságáról, hogy legjobb folyó a Duna, és jobb föld a világon sehol sincsen, ezért közös elhatározással elküldték egy hírszerzőt, név szerint Kusidot, hogy az egész földet szemlélje meg, és a föld lakóit kérdezze ki.

"Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak,mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt."

Szent László királyunk a középkori Magyarország alighanem legtiszteltebb magyar szentje, népmondáinknak és legendavilágunknak legnépszerűbb alakja. Az 1360 körüli Képes Krónika magasztalása szerint úgy ragyogott, mint felhők közt a hajnalcsillag, mely elűzi a nyomasztó sötétséget.

Erzsébet egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott, aki megkérdezte, hogy mit visz. A válasz -tartva haragjától-: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kötényében- eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon.